2014. március 12. Potápi Árpád látogatása

P A beszelgetes

Nemzetpolitika az Országgyűlésben – Pótápi Árpád János előadása, 2014.03.12

A bemutatkozás és köszönetmondás után az eddigi nemzetpolitikai események részletes elemzése következett, melyben külön kitért az elmúlt évek sajnálatos eseményeire (pl. 2004-es szavazás). Ezek orvoslásaképpen született meg 2011. április 25-én az Alaptörvény, ami kimondja, hogy Magyarország felelősségteljes nemzetpolitikát kíván folytatni a határokon kívüli magyarok iránt. Ezért a kettős állampolgárság megadásának lehetősége kulcsfontosságú szerepű lett a magyar politikában.

- A szlovákok belpolitikai kérdésként kezelik a kettős állampolgárságot, de Európa kb. 23 országában is megjelenik ez a kérdés.

- Magyar Állandó Értekezlet 2013. 11.07-én és a Magyar Diaszpóra Tanács 2013.11.06-án zárja le a Kőrösi Csoma Sándor Programot a Parlamentben.

- A nemzetpolitika fontosságát hangsúlyozza, hogy miniszterelnök helyettes úr, Semjén Zsolt felügyeli azt, illetve a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium külön államtitkársággal (Nemzetpolitikai Államtitkárság) kiemelten foglalkozik a témával, aminek az élén Répás Zsuzsanna áll.

- Az Állandó Bizottság feladatai: törvénykezés, határon túli magyarokkal való kapcsolattartás, nagykövetjelöltek meghallgatása

- Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma: 2004 óta létezik, elnöke az országgyűlés elnöke. Évente egyszer üléseznek.

- Választási regisztráció, állampolgárság: jelenleg 594.000 igénylő, 540.000 eskütevő, eddig 203.000 regisztrált külhoni választó. www.valasztas.hu

- További nemzetpolitikai programok: Kőrösi Csoma Program, Julianus-program, ReConnect Hungary: észak-amerikai magyaroknak, Külhoni Magyar Fiatalok Találkozója 2014. aug. 14-21 között 8jelentkezés ápr. 20-ig); Nemzeti Regiszter

A Magyar Állam célja, hogy visszacsábítsa, hazavárja a külföldre ment magyarokat. Nem célja azok külföldi életbe való beilleszkedésének segítése.

- Székely Autonómia kérdése: Magyarország támogatja. Előrelépésnek kell tekinteni azt is, hogy a romániai közbeszéd részévé vált.

Kántor Julcsi

Az előadáson vetített anyag és a Balassi Intézet ösztöndíjas, illetve önköltséges képzései a külföldön élő fiataloknak

Zsuzsa fotói, Marcsi fotói

Eredeti meghívó:

Időpont: 12-én (szerda) du 5-1/27

Helyszín: Magyar Kulturális és Tudományos Központ (Helsinki, Kaisanimenkatu 10.), tárgyaló

Március 11-13 közt Finnországba látogat Potápi Árpád, az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának elnöke. Szerdán találkozik az FME tagjaival és röviden bemutatja a bizottság munkájának a finnországi magyarokat érintő részét, illetve válaszol kérdéseinkre.

A bizottságról:
Az Országgyűlés önálló és állandó Nemzeti összetartozás bizottsága 2010. december 23-án az Országgyűlés évi utolsó döntéseként jött létre, 2011. január 1-jei hatállyal. A parlamenti pártok és képviselők többsége támogatta a bizottság létrehozását (szavazati arány: 314 igen, 46 nem, 3 tartózkodás). Miután 2010-ben megalakult az új parlament, majd a kormány, annak programjában jelentős szerep jutott a nemzetpolitikának. Elképzeléseik megvalósításának olyan mérföldkövei voltak 2010-ben, mint például az állampolgárság visszaszerzésének megkönnyítése azok számára, akik valamilyen oknál fogva az elmúlt 94 évben elveszítették azt; a trianoni békediktátum aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává emelték; meghirdették a Határtalanul! programot, amelynek köszönhetően az érettségi megszerzéséig minden magyarországi iskolás legalább egyszer eljuthat a határon túli magyarok által lakott, volt magyar területek valamelyikére.

Ezen intézkedések sorába illeszkedett, hogy 2010. december 23-án a magyar parlament létrehozta a Nemzeti összetartozás bizottságát. Ennek a lépésnek szimbolikus jelentősége is volt, hiszen a Magyar Országgyűlésben nemzetpolitikával vagy a határon túli magyarság kérdéskörével még sohasem - sem az utóbbi 24, de az elmúlt 94 esztendőben sem - foglalkozott önálló bizottság. 

A korábban említett szemléletváltás már magában a Nemzeti összetartozás bizottságának a létrehozásában is megmutatkozott, amennyiben úgy gondoljuk, hogy a nemzetpolitika nem a külügy része, hiszen magyar-magyar kapcsolatokról van szó. Ennek megfelelően élő kapcsolatot szeretne a bizottság tartani a határon túli politikai és társadalmi szervezetekkel, és figyelemmel kísérni a határon túli magyarság életét befolyásoló eseményeket (honosítás, választási regisztráció, szavazás) és a támogatásukat végző legfontosabb hazai intézményeket, a Bethlen Gábor Alap és a Balassi Intézet működését is."

A bizottság munkájáról, tagokról részletesebb információ az alábbi oldalon található.