2014. november 21. Az Ághegy-Liget Baráti Társaság látogatása - irodalmi est

Tar KarolyNovember 21-én pénteken az Ághegy-Liget Baráti Társaság képviselői látogattak hozzánk Svédországból. A program d.u. 6-kor kezdődött a Magyar Kulturális és Tudományos Intézetben (Helsinki, Kaisaniemenkatu 10), az Intézettel közös szervezésben.

Program:

  • Békássy N Albert a Magyar Ligetet - a skandináviai magyarok családi lapját - ismertette vetített képekkel
  • Tar Károly az Ághegyet - a skandináviai magyar irodalmi és művészeti folyóiratot - és az Ághegy Könyvek sorozatát mutatta be, valamint a Baráti Társaság tevékenységéről, népszerűsítéséről, külföldi jelenlétéről szólt, valamint részletekett olvasott fel verseiből.

A tucatnyi hallgatósággal jó hangulatú beszélgetés alakult ki, megvitattuk, hogy tudnánk együttműködni a jövőben. Számos könyvet kapott egyesületünk ajándékba az Ághegy kiadótól (fotók itt), melyeket az MKTK-ból lehet kölcsönözni. Íme az FME könyveinek teljes listája.

Fotók itt.

Részletek az eredeti meghívóból:

A Társaság képviselőinek üzenete:

„A találkozó egyben kihelyezett szerkesztőbizottsági tanácskozás is, szerzőtársnak várjuk az írás iránt érdeklődőket és köszönettel vesszük a javaslatokat, kritikát. Szeretnénk közelebbi kapcsolatot teremteni a finnországi magyarokkal és munkatársakat verbuválni! Szíves figyelmükbe ajánljuk az Ághegy(aghegy.hhrf.org) és a Magyar Liget (magyarliget.hhrf.org) honlapján megtalálható, lapozható, letölthető és nyomtatható lapszámokat."

  • Bővebben a Társaságról:

A Stockholmban bejelentett és a nyilvántartásban 802421-6841 számot viselő skandináviai Ághegy-Liget Baráti Társaság (Ághegy-Liget Vänskapsförening) a Lundban alapított, egykori Magyar Liget Társaság alapjaira építkezik, és az Ághegy című skandináviai magyar irodalmi és művészeti lapfolyam, a Magyar Liget című családi lap valamint az Ághegy könyvek alkotóival, támogatóival és barátaival együtt több száz lehetséges tagot számlál. A Baráti Társaság célja, az intézményes támogatást többnyire nélkülöző két lap éltetése, terjesztésének, népszerűsítésének és anyagi támogatásának szervezése; magyar irodalmi és művészeti rendezvények, találkozások, együttlétek rendszeresítése, főként a skandináv országokban. Magyarországon is tartunk könyvbemutatókat. Az Ághegy lapfolyam és a Magyar Liget család lap számai, valamint az Ághegy könyvsorozat köteteinek javarésze megtalálható a világhálón és felméréseink szerint vannak olvasóink a világ minden táján, ahol magyarok élnek. A Társaságot, megalakulásának második évében, 2005. szeptember 5-én tagjai sorába fogadta a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége.

  • Bővebben az Ághegyről:

Az Ághegy című skandináviai magyar irodalmi és művészeti lapfolyam a lundi magyar egyesület támogatására alapított Lundi Lapból, majd hat dél-svédországi város és Koppenhága valamint Oslo magyarjainak családi lapjából, a Magyar Liget irodalmi mellékletéből nőtt ki tizenegy esztendővel ezelőtt, abból a célból, hogy az északi országokban élő magyar értelmiséget a nyelvünkben és kultúránkban való megmaradás szolgálatába állítsa. Statisztikai adatokkal bizonyítható, hogy a skandináv országokban élő magyar értelmiséget nem sikerült nagy számának megfelelően bevonni a magyar egyesületek lehetőségeihez mérhető művelődési tevékenységébe. Az eddig az Ághegy köré csoportosult, műhelymunkát kialakító több mint ötszáz alkotó összefogásával a folyóirat és a családi lap támogatására létrehozott Ághegy-Liget Baráti Társaság keretében ez sikerült, távlati lehetőségei széles keretet nyitnak a valóban megtartó erőt jelentő, színvonalas társadalmi szolgálatban végzendő nemzetmegtartó, nemzetnevelő munkára.

Az Ághegy másik tudatosan vállat célja a skandináviai magyar értelmiség hídszerepének gyarapítása. Az indulásától eltelt évtizedben megjelent 35 lapszámban, hét, egyenként öt-öt számot tartalmazó  kötetben, közel 5000 oldalon közelít ahhoz, hogy a skandináviai magyar alkotók antológiájaként  minden itt élő író, képzőművész, zenész, előadóművész munkásságát bemutassa. Erre szolgálnak a folyóirat rovatai: Irodalom, Törzstér, Képtár, Fény/kép, Zene/szó, Akik előttünk jártak, Könyv, Járkáló, Megjegyzések stb. Az Észak hírnökei rovatban a jelenkori svéd, dán, norvég és finn irodalom jeleseit mutatja be, vers-, próza-, regényfordításokkal, tanulmányokkal. A skandináviai magyar értelmiség gazdag alkotómunkájának köszönhetően, a Magyar Ligethez és az Ághegy hasonlóan, csaknem minden támogatás nélkül él és gyarapodik könyvkiadásunk, nyomdában van immár az Ághegy Könyvek sorozat huszonnyolcadik kötete is.

  • A Magyar Liget rövid története

A dél-svédországi magyarok családi lapja az 1988 szeptemberében indult Lundi Lap folyamatos bővülésével kívánta folytatni az első számában megfogalmazott célkitűzéseit. „Ez a lap próbálkozás.”- írta Tar Károly a lap alapítója, majd így folytatta: „Abból az egyre égetőbb igényből fakad, hogy elkülönülésünk, divatos szóval élve, atomizálódásunk akadály. Csakis együtt maradhatunk meg anyanyelvünkben, kultúránkban, ápolhatjuk értékes hagyományainkat.”

A lap mottója Dsida Jenő erdélyi költő mai is érvényes verssora: Mindig magunkért, soha mások ellen. Jelen van a világhálón, és magyarságukat tudatosan vállaló, ügybuzgó emberek szolgálatával sokszorosításban is terjesztett, hogy a Svédországi Magyarok Szövetségének Híradója és az Északi Magyar Protestáns egyházak lapja, az Új Kéve mellett betöltse családi lapként vállalt feladatát anyanyelvünk és műveltségünk ápolásában.

A Lundi Lap híranyaga folyamatosan bővült a szomszédos városok és országok magyar közösségeinek híreivel, célszerűnek tűnt városonként lapot készíteni, hogy az illető helyen a magyar egyesületek a helyi hatóságok támogatását is elnyerjék és a magyar írásbeliség gyakorlatára biztatva tagjaikat, kialakíthassák fiókszerkesztőségüket. Lund, Kristianstad, Helsinborg, Malmö, Halmstad, Göteborg, a dániai Koppenhága és a norvég Oslo városokban. Így alakult ki, a 2000 szeptemberében indult, és felváltva, nyolc helység újságát magában foglaló új lap, a Magyar Liget családi lap jellege. (Erről bővebbet a honlap Szélrózsa című, egy világlap tervezetéről szóló írásból.) Napjainkban immár a skandináviai magyar családok lapja, amelynek az anyaországgal és a Kárpát-medencei magyarokkal való kapcsolat elmélyítését számos tudósítónk biztosítja.  A lap nevében a Liget ( Lund) mutatja, hogy ebben az egyetemi városban készül. Állandó rovatai családi lap jellegét mutatják: Jelenidő, Lélekgondozó, Iskola, Gyermekeknek, Történelem, Nyári történetek, Vidám oldal stb. Jelenléte a világhálón: egyike a legkorszerűbbeknek. A lap kitartó munkatársai: Bartha István,  Békássy Albert, Kovács Ferenc, Szakács Sándor Ferenc, Szalontai Éva és sokan mások.