Az oldal tartalma PDF Nyomtatás E-mail

 

Honismeretünk bemutatása előtt kérem olvasóinkat, próbálják kitalálni, hogy melyik az a hely a Kárpát-medencében, ahol a magyar történelmi, irodalmi, zenei, oktatási és általában művészeti emlékek oly nagy nevekhez fűződnek, mint a Mátyás királyé, Apáczai Csere Jánosé, Pázmány Péteré, Kemény Jánosé, Jósika Miklósé, Apor Péteré, Báthory István fejedelemé, Mikes Kelemené, Sütő Andrásé, Reményik Sándoré, Áprily Lajosé, Kós Károlyé, Jékely Zoltáné, hogy csak néhányat emeljünk ki a legnagyobbak közül, ahol elsőként állt kőszínház magyar földön, ahol elsőként játszották Katona József Bánk bán-ját, ahol a mai napig  többszáz éves híres magyar skólák működnek, ahonnan a múlt század első felében egyetem költözött Szegedre, ahol az 1373-ban magyar szobrászok által megálmodott lovasszobor áll, ahol a betűmetszés Hollandiából hazatért művésze, Misztótfalusi Kis Miklós nyomdát vezetett?
     A kolozsvári Farkas utcáról van szó, mely kissé tágabb értelemben a Szabók bástyájától a „Szentjóskáig” húzódik, és ilyenkor, júniusban a hárs virágzása idején talán az egyik legszebb és legillatosabb utcánk, melynek nemcsak története, hanem magyar iskolái és egyeteme révén talán jövője is van.

  • Fazoli Sádor írásai:
         ::: A fehérvári református gimnázium létrehozása (1614–1621)
         ::: A kolozsvári jezsuita kollégium kialakulása
         ::: A fejérvári református schola tanításrendje

 

 

 

Márciusi (előző) számunk tartalma (lásd az Archívum rovatban)

1. Március 15.
* Nemzeti dal
* Petőfi Sándor: 15-dik március,1848 / A szabadsághoz  
* Petőfi Sándor: A magyar szabadság születése
* Arany János: Fellázadtunk-e mi magyarok?

2. A kürt- (Lél-) monda
* Kányádi Sándor: Lehel vezér lova
* Petőfi Sándor: Lehel / Miért nem születtem ezer év előtt?
* A kalandozások kora