Az oldal tartalma PDF Nyomtatás E-mail

 

  • Kovátsné Németh Mária: Hazaszeretet és nemzettudat az 1920-as évek elemi iskoláiban
  • Borbély Károly: A nemzeti öntudat harcosa, Madarász Viktor
  • Varga Józsefné dr.: „Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag”
  • Zimányi Árpád: Az anyanyelvi nevelés célja és feladatai

 

Kovátsné Németh Mária: Hazaszeretet és nemzettudat az 1920-as évek elemi iskoláiban

Az 1925. évi tanterv alapján működő elemi iskolák 5–6. osztályosai
számára megjelent olvasókönyvet Móra Ferenc és Voinovich Géza közreműködésével
egy tíz fős szerzőgárda szerkesztette.
A 11 és 12 évesek olvasókönyve a magyar történelemről, a magyar hazáról, a
magyar családról, a népszokásokról, a magyar táj szépségeiről szól, s a magyar
irodalom kiválóságainak verseivel, elbeszélésével példaértékűen nevel és oktat.


>>a teljes cikk>>

 

Borbély Károly: A nemzeti öntudat harcosa, Madarász Viktor

1830. december 14-én született Csetneken. Tizennyolc évesen, az ifjúság önérzetének,
igazságérzetének, szabadságvágyának teljes lendületével és lelkesedésével – végigharcolva a
szabadságharcot, a hadnagyi rangig vitte –, majd átélve a vesztes szerepének minden kínját és
csalódását - a bujdosók sorsára kényszerült. E meghatározó, tragikus élménye mélyen
bevésődött a lelkébe és élete végéig elkísérte, s motiválta őt. Feldolgozhatatlan és gyógyíthatatlan
a sérülés – egy nemzet és fiai személyiségében – örök seb. (És mennyi ilyet kapott a
magyar – már azóta is!)

>>a teljes cikk>>


 

Varga Józsefné dr.: „Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag”

1848. március 15-e Petőfi Sándor nélkül elképzelhetetlen. Nemcsak az
akkor lezajlott eseményeknek volt ő a „lánglelkű” mozgatója, de a jelenkori
ünnepségeken sem lehet az ő ma is lelkesítő, szabadságszerető személyiségét
megkerülni. Főként azért nem, mert Petőfi Sándor a magyar kultúrtörténet
azon kevés szereplőinek egyike, aki bármely korban hiteles volt és hiteles
marad,(...)

>>a teljes cikk>>

 

Zimányi Árpád: Az anyanyelvi nevelés célja és feladatai

Az anyanyelvi nevelés céljának és feladatainak meghatározása mindig attól
függ, hogy milyen a társadalom műveltségeszménye. Ez pedig korszakonként
változhat, és így időről időre különböző tényezők kerülnek előtérbe, mást
tartanak fontosnak, előbbre valónak.

>>a teljes cikk>>

 

 

 

 

1. Márciusi számunk tartalma (lásd február és március az Archívum rovatban)
* Kovátsné Németh Mária: Apáczai európaisága és magyarsága
* Réthy Endréné: A tanítás-tanulás hatékony szervezése
* Bábosik István: Az Európai Unió emberképe, és ennek pedagógiai konzekvenciái

2. Júniusi számunk tartalma (lásd június az Archívum rovatban)
* Albert Sándor (Komárom): Milyen a jó iskola?
* Ritter Andrea (Győr): A pedagógusszerep vált(oz)ásai
* Szőke Anna (Újvidék): Az azonosságtudat fogalma és a nevelés tárgykörének egybefonódása
* Szilágyi István (Eger): A játéktevékenység alkalmazásának lehetőségei a pedagógiai munkában

3. Szeptemberi számunk tartalma (lásd szeptember az Archívum rovatban)
*  Kovátsné Német Mária (Győr): Beköszöntő
* Mészáros István (Budapest): A magyar iskoláztatás kezdetei
* Péntek János: (Kolozsvár): Magyar nyelvű tudományosság – kezdet és vég?
* Gedeon Márta (Varsó): Gondolatok a humor szerepéről a nyelvtanításban

4. Decemberi számunk tartalma (lásd december az Archívum rovatban)
* Mészáros István, egyetemi tanár: Káptalani iskolák a XII – XIV. században
* Borbély Károly, a Nyugat-Magyarországi Egyetem docense: A művészet lelket – jellemet formáló tanítás
* Dr. Varga Józsefné PhD, egyetemi docens: „Karácsony felé”
* Kovátsné Németh Mária , Eo. professzor: A hatékony tanulást elősegítő módszerek
* Lampert Bálint, tanársegéd: Magyalos tanösvény alprojekt