Az oldal tartalma PDF Nyomtatás E-mail


Tündérkert – Énekes misszió Erdélyben (válogatás a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar Emlékkönyvéből, Verbum, Kolozsvár, 2010)

… 2010-ben hét faluban, valamint Szovátán működik az Erdélyi Tündérkert Alapítvány marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkórusa, Nyárádköszvényesen és Mikházán a felnőttek énekkara, és eddig több mint 500 tanítvány tanult furulyát, éneket, délutáni, hétvégi mozgó zeneiskolában. Tizenkét turnét – főként magyarországi körutazást tettek együtt, és a Kárpát-medencei Kodály-verseny, valamint a komlói nemzetközi kórusfesztivál díjazottjai.
De nem ezek a számok-jelek a fontosak, hanem a csoda, ami megnyílik a kórus számára. „Amíg a nővérek nem jöttek ide, mi nem tudtuk, hogy ilyen tehetségesek a gyermekeink” – mondotta az egyik nyárádmenti apuka. Léleknyitogató hallani a gyerekeket, reményt adó látni, hogy mire képes az elkötelezett és szakmailag minőségi pedagógiai munka. Mert nemcsak kórus, hanem közösség is formálódott a Tündérkert fái közt, és nemcsak a székely gyermekek gazdagodnak-fejlődnek zeneileg, kulturálisan, hanem mindenki, aki találkozik velük: emberségből, tisztességből és természetes jóságból kap leckét. …

Azt, hogy a Tündérkert Erdélyben volt, Móricz Zsigmond híres regénye óta minden irodalmat és történelmet szerető és olvasó idős és fiatal tudja Magyarországon. Azt azon-ban, hogy egy Tündérkert ma is van Erdélyben, minél több – népünk és nemzetünk sorsát és kultúráját szívén viselő – embernek tudnia kell. De mi is az a Tündérkert? Pontosan az, amit neve felidéz bennünk: számtalan vidám és boldog, mosolygós arcú gyerek, akik örülnek, ha együtt lehetnek, énekelhetnek, táncolhatnak és játszhatnak. De mint minden csoda mögött és körül, ezt is sok szenvedés, sok munka, sok áldozat és lelki erő teremtette meg s tartja – amíg tarthatja – életben. …

… A harmadik erőteljes hatás, ami Erdélybe vitt, a magyarságomban való megerősödés. Ez jelenti az ősi magyar kultúra, a nemzeti értékek felfedezését, a határon túli magyarok sorsára való érzékenység kialakulását, a magyarság sorsáért való elkötelezett aggódást és fáradozást, mely sokak példája, a millennium éve, találkozások, olvasmányaim hatáára alakult ki bennem. …

 

  • Nagy Éva Vera:  Beszámolók (a Kodály Zoltán műveltségi vetélkedő élményei)

… Nagyon szép mozzanata volt a Kodály-versenynek, hogy csak a Kárpát-medence térképével a kezükben tudtunk rá autentikusan készülni. Kodállyal együtt jár, hogy ismerjük a Felvidéket, Erdélyt, Bukovinát, a Dunántúlt, Budapestet. A Kárpát-medence földrajza evidenciává vált: az erdélyi gyerekeknek Magyarországot, a magyarországiaknak Erdélyt és a Felvidéket kellett tanulmányozni, s ily módon a Kárpát-medencét egységként élhettük meg. Segítette ez a határon túli gyerekeket abban, hogy odatartozásukat valóságosan átérezzék, s ez az élmény számukra nem a mindennapok élménye. Ezért is volt ünnep ez a készülődés, tanulás. …

 

 

 

 

 

 

1. Szeptemberi számunk tartalmát lásd az Archívumban, illetve a Tartalomjegyzék 2010-ben
* Ézsiás Anikó – Fehér Miklós: Csak egy kék virág
* Bálint Palmgren Oscar: A magyar harcos

2. Júniusi számunk tartalmát lásd az Archívumban, illetve a Tartalomjegyzék 2010-ben
::: Márciusi számunk tartalmát lásd az Archívumban, illetve a Tartalomjegyzék 2010-ben
::: A 2009-es anyag az Archívumban, illetve a Tartalomjegyzék 2009-ben található