Az oldal tartalma PDF Nyomtatás E-mail
  • Györffy István

A csárda
Talán az egész világon ismerik már ezt a magyar szót. Híressé vagy talán jobban mondva hírhedtté vált a múlt században, mikor a betyárok tanyájává lett, s az utakon járókelő idegen nem tudta, hogy a csárda pihenést, oltalmat ad-e vagy veszedelmet hoz rá. Magyarországon járt idegenek természetesen kiszínezve írták le könyveikben, újságjaikban a csárdában tapasztalt veszedelmeket, melyeket legtöbbször nem is éltek át…

A régi utak
Ma már el sem tudjuk képzelni, milyen lehetett az utazás, mikor még vasút nem volt. Csak öreg emberektől hallunk egy-egy mesét a forspont meg a delizsánc korából. Bizony nagy dologra szánta el magát száz év előtt egy utas, aki pl. Erdélyből Pestre akart jönni. Végrendeletet tett, felpakolt egy pár hétre való élelmet, aztán nekivágott a világnak. Vagy váltott lovakkal ment, többnyire postakocsin, vagy a saját szekerén. Az előbbi mód gyorsabb volt, ez utóbbi azonban olcsóbb. Ha a saját kocsiján ment az ember, akkor az útban vagy az út környékén lévő atyafiakhoz betért, ahol megpihent, ha ugyan pihenésnek lehetett nevezni a régi magyar vendégeskedést…

Az alföldi parasztház
Általánosan elterjedt az a hit, hogy a magyar mint sátor alatt lakó nomád nép jött be keletről, s nem volt háza. Akik ezt bizonyítani is akarják, rendesen a ház terminológiájában levő szláv vagy egyéb idegen eredetű szavainkkal bizonyítanak. Morfológiai szempontból is többen megkísérelték a magyar ház eredetét kikutatni, ezek közül csak kettőt említek, a két legkiválóbbat, Jankó Jánost és Herman Ottót. Amaz a magyar házat a német házbúvárok munkái nyomán germán eredetűnek tartja, Herman Ottó pedig minden idegen hatást tagadva, a pásztorépítmények két válfajából, a föld alatti putriból és a szétszedhető falú cserényből származtatja…

(mindhárom írás a címre kattintva olvasható)


 

  • 1526 nyara

 

Brodarics István: Igaz történet a magyarok és szulejmán török császár mohácsi ütközetéről
Szulejmán szultán naplójából: Pétervárad eleste; A 932. év Zil-kade havának 20. napja, szerda
Varga Domokos: Mennyi idő alatt veszhet el egy ország?
Benedek Elek: A mohácsi temető