Az oldal tartalma PDF Nyomtatás E-mail

 

  • Albert Sándor (Komárom): Milyen a jó iskola?
  • Ritter Andrea (Győr): A pedagógusszerep vált(oz)ásai
  • Szőke Anna (Újvidék): Az azonosságtudat fogalma és a nevelés tárgykörének egybefonódása
  • Szilágyi István (Eger): A játéktevékenység alkalmazásának lehetőségei a pedagógiai munkában

 

Albert Sándor (Komárom)
Milyen a jó iskola?

 

Az iskola pénzbe kerül. Sok pénzbe. A legtöbb országban ez a legnagyobb költségvetési tétel.
Szlovákiában a 2008-as esztendő állami költségvetéséből például több mint 53 milliárd Sk-t különítettek el az oktatás finanszírozására. Ebből az összegből kb. 40 milliárd Sk kerül a közoktatásba. A közoktatási intézmények fenntartására és működtetésére.
Ez nagyon sok pénz, ezért az állam tudni akarja, hogy mire költjük. De nekünk, egyszerű polgároknak sem mindegy, hogy milyen iskolákat működtetünk, hiszen az iskolák „jóságától” függ a fiatal nemzedék felkészültsége a jövő feladatainak megoldására.

>>a teljes cikk>>

 

Ritter Andrea (Győr)
A pedagógusszerep vált(oz)ásai

Napjaink pedagógiai tevékenységének egyik központi kérdése, hogy ki a jó pedagógus, milyen személyiségjegyekkel kell rendelkeznie annak, aki hatékonyan kíván részt venni a tanulók személyiségének fejlesztésében. Ez a kérdés különösen az érdeklődés középpontjába került az utóbbi évtizedben, hiszen változó világunkban a pedagógiát is érintő kihívások újabb oktatási tartalmakat, ezáltal új feladatokat, s nem utolsó sorban új szerepelvárásokat eredményeztek.

>>a teljes cikk>>

 

Szőke Anna (Újvidék)
Az azonosságtudat fogalma és a nevelés tárgykörének egybefonódása

Napjaink divatfogalmává lett az identitás szó. Az elmúlt másfél évtized alatt vonult be a köztudatba. Addig is létezett,  csak a politikai és hétköznapi élet nem volt rákényszerülve ennek erőteljes hangsúlyozására. Ma fontos kutatási terület, a társadalomtudományokon belül külön tudományágak, a kulturális antropológia, a szociálpszichológia, és más tudományok, foglalkoz-nak az identitás megnyilvánulási, átalakulási formáival.

>>a teljes cikk>>

 

Szilágyi István (Eger)
A játéktevékenység alkalmazásának lehetőségei a pedagógiai munkában

A játéktevékenység a gyermek legfontosabb tevékenysége az óvodáskorban és részben a kisiskolás kor elején. A gyermek játéka heterogén tevékeny-ségeket foglal magába. Játszanak egyedül és társakkal, játszanak távvezérlésű játékokkal és rongydarabokkal, de játszhatnak minden kellék nélkül is. Nincs a gyermeknek olyan élménye, amelyből ne alakíthatna ki játékot. A játéktevékenységet a gyermek mindennapi cselekvésétől, leginkább a tevékenység örömszínezete alapján lehet elkülöníteni.

>>a teljes cikk>>



Márciusi (előző) számunk tartalma (lásd az Archívum rovatban)

* Kovátsné Németh Mária: Apáczai európaisága és magyarsága
* Réthy Endréné: A tanítás-tanulás hatékony szervezése
* Bábosik István: Az Európai Unió emberképe, és ennek pedagógiai konzekvenciái