Az oldal tartalma Nyomtatás

 

  • Tallózás pedagógiai lapokban


Mostani számunkban – az eddigiekhez hasonlóan – az elektronikus folyóiratokból egy olyan cikket ajánlunk a Tisztelt Olvasónak, mely a „Hogyan tanítsuk?” kérdéshez ad támpontot.
Tancz Tünde: Nyelvi és kommunikációs készségek játékos fejlesztése az alapozó szakaszban
Anyanyelv-pedagógia 2011. 2. szám
http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=318

Tancz Tünde: Nyelvi és kommunikációs készségek játékos fejlesztése az alapozó szakaszban című tanulmánya olyan nyelvi játékokat mutat be, melyek a problémamentes gyermekek és a nyelvi zavarral küzdők fejlesztésére egyaránt alkalmazhatók.

A szerző által bemutatott nyelvi játékok főleg a nyelvi és a kommunikációs kompetenciához szükséges részképességeket fejlesztik (figyelem, gondolkodás,

beszédészlelés, beszédértés, szókincsfejlesztés, stb.), ugyanakkor oldják a beszédgátlásokat, a gyermekek kreatívabbá válnak, gondolkodásuk fejlődik. A játékok alkalmazásának pedagógiai előnyei nagyon fontosak, hiszen az előbb említett részképességeken kívül  fejlesztik a szociális kompetenciákat, a kreativitást és a morális fejlődést.  Használatuk nem korlátozódik az anyanyelvi órákra, bármely órán, többféle nevelési helyzetben alkalmazhatók, alkalmat adnak a differenciált foglalkozásokra, az egyéni fejlesztésre is.

Tancz Tünde javaslata szerint a beszédpercepciót fejlesztő játékokatMondd utánam halandzsául! Hegyezd a füled! – akkor érdemes használni, ha a diákok már képesek kiemelni a magánhangzókat a szavakból, illetve már megtanultak két-három betűt összeolvasni.
A kiejtést fejlesztő játékok egyéni és frontális technikával egyaránt alkalmazhatók az első osztálytól kezdve, ilyenek az Artikulációs gyakorlatok, Kis robot, Kismadarak, Szópárok.
A szókincsbővítő játékok az aktív és a passzív szókincset egyaránt fejlesztik, s kapcsolódnak a kognitív műveletekhez (analízishez, szintézis, analógiás gondolkodás, kategorizálás). A szerző az itt felsorolt játékoknál – Szólánc, Mire gondolok, ha azt mondom…? Szóban szó, Elölről is-hátulról is – jelzi, melyik terület fejlesztésére alkalmasak, s hogy egyéni vagy csoportos módszer alkalmazása egyaránt lehetséges.
A mondatalkotást (Rózsabor, Egyetértek) és a szövegalkotást fejlesztő játékok (Abba ne hagyd!, Meseszövés) esetében a tanulmány írója  több alkalmazható változatot is bemutat.
Az olvasás különböző szintjeinek fejlesztésére nagyszerűen használható a Füllentő játék, amely a logikus gondolkodást, szövegértést, az olvasástechnikát fejleszti, a Rajzoló a logikus gondolkodást, a fantáziát erősíti, míg a figyelemkoncentráció, a logikus gondolkodás és a szövegértés területének megerősítését szolgálja a Szövegrekonstruálás.
A helyesírási készséget fejlesztő játékok közül azokkal ismerkedhetünk meg, melyek a fonetikai észlelés megszilárdítását szolgálják. A Sarkítás, Mondatfejtés és a Sétáló gyűjtögetés című játékok esetében a magánhangzók és mássalhangzók időtartamának felismertetése, az egybeírás és különírás gyakoroltatása, illetve az észlelés és a jelentés tudatosítása a cél.
A gazdag szakirodalomra támaszkodó tanulmány érdekes feladataival nagy segítséget nyújthat minden pedagógusnak a nyelvi és kommunikációs készségek fejlesztéséhez.


Mesetarsoly címmel indított sorozatot a kolozsvári Stúdium Könyvkiadó, ennek első három kötetét ajánlhatjuk az olvasóknak, nem csupán a mesekedvelők számára.
A kakas gúnyája 15 galego,  A prérifarkas kalandjai 6 navajo, A furfangos vasverő 7 baszk népmesét tartalmaz.  Hősmesék, állatmesék, tréfás mesék sorakoznak mindhárom kötetben.  Már az olvasásukkor, de az újraolvasásnál is úgy érzem, hogy ezeket a történeteket már olvastam valahol.

Az emberi butaságot, konokságot, meg egyéb emberi gyarlóságot kigúnyoló, a bölcsességet, a furfangot, az okosságot stb. méltató tréfás mesék vagy az emberi tulajdonsággal felruházott állatokról szóló fabulák, tanítómesék egy-egy mozzanata, eseménye, alakja magyar népmesekincsünkre, de más népek meséire, sőt még a műmesékre is emlékeztetnek.

(a teljes írás a címre kattintva olvasható)

 

„Hogy a nemzeti nyelvnek kipallérozása és kimívelése egy hazában igen hasznos és minden jó hazafiaira ’s leányaira nézve érzékeny dolog legyen…” –  írta Aranka György „A Magyar Nyelv mívelésére utat készitő Társaságnak Fő Titoknoka”.
Az Aranka György plakett és az Apáczai Csere János Líceum képe után a 15 éves múltra visszatekintő nyelvművelő kör, és az 1994-ben megalakult Georgius Aranka Társaság emlékkönyve első írása tisztelgés névadója előtt. Egyed Emese elnök és Kovács Katalin köszöntője után Misztrik Jolán a Georgius Aranka Társaság megalakulásáról, céljairól számol be, és rendezvényeit, a Társaság alapítóit, vezető testületét, tagjait és a rendezvények szervező közösségét sorolja, és  a  Szivárvány havasán… cím alatt az 1996–2010 között megszervezett  Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Versenyről szólva újra Aranka Györgyöt idézi: „az Anyai Nyelv köti összve az Elméket.”

(a teljes írás a címre kattintva olvasható)

 

 

 

 

 

1. Márciusi és júniusi számunk tartalmát lásd az Archívumban, illetve a Tartalomjegyzék 2011-ben
2. Az elmúlt két év anyagai az Archívumban, illetve a Tartalomjegyzékekben találhatók