Könyvek, tanulmányok, írások ismertetése, ajánlása PDF Nyomtatás E-mail

 
Szerkesztő: Gedeon Márta (Lengyelország), Lengyel Ferenc (Ausztria)

 

  •  BENEDEK ELEK: Kisbaconi versek (Egybeszedte Bardócz Orsolya)

 

Ebben az évben ünnepeljük Benedek Elek születésének 150. és halálának 80. évfordulóját. Egyik kedves unokája, Bardócz Orsolya válogatása nyomán újabb Benedek-kötetet kaptunk ajándékba. Ezúttal nem mesét, hanem versgyűjteményt, melyek különböző lapokban, folyóiratokban jelentek meg. Ihletői Elek apó szülőfaluja, családja, gyermekei és természetesen vérszerinti és fogadott unokái. Versei egyszerűek, tiszták, dallamosak, Elek apó jellemének alapvonásai tükröződnek bennük és sok-sok jótanács.

Ehhez igazodik a válogatás is. Előbb az Apró versek, Az első lépés, Egy pohár tejecske című fejezetekben, majd emlékkönyvbe illő sorok, 33. Verseket olvashatunk az állatokról, a fecskéről, a bagolytól, a verébről, a kacsáról, a nyusztról, de a róka, a mackó, a sas is egy-egy vers hőse.

A szülőket köszöntő versek után szavalni valók következnek, hiszen a világgal, az állatokkal ismerkedő kisgyerekeket az első lépések után, az oviban, az iskolában csengő-bongó versikék vezérlik az anyanyelv rétjein. A Szeresd a fát intő szavai, A jó egészség kis kátéja tanácsai, a Munka után  imádságos hangulata, a Cseng a kasza, peng a sarló rímei, a Reggeli, esti imák kérése és a  Versek a hónapokról szépen, szelíden sorakoznak egymás mögött.

Utánuk a Kisbaconi versek következnek. Az első a Kisbaconi temetőben áldó, nyugalmat kívánó sorai: „Oh, áldott föld, szent sírhalom, / Szálljon reád csend, nyugalom! / S hogyha pályám megfutottam, / Én is itten nyugodhassam!/.  Mellettük a szülőfalu iránti szeretetet megszólaltató Honvágy, Kis falumtól búcsút vettem, Kis falumon néma csend ül, az ünnepekre emlékező Virágvasárnap, Húsvéti ének, Piros pünkösd napján, Karácsony hetében. De versek olvashatunk a Mezei életben a  munkás, az értékteremtő életről, A vén templom címűben arról, hogy „Öreg volt,  vén volt, szürke volt, de szép.” A fát ültető örömét a  Szép kerek almafa,  a Vén fa árnyékában és a Búcsú egy vén vadkörtefától fogalmazzák meg. Kisbaconból Pest felé robogva, a Vasúton soraiban a gyermekek iránti szeretet hangján szól, apó, s ha kinéz „az alföldi rónaságba”, a  „gyönyörű havas világ”-ban tanyasi kis diákokat látva még a vonatot is megállítaná, hogy köszönthesse őket, s maga is diákká fiatalodjon. Miért?  Talán azért, hogy meséi, gyerekeknek szóló történetei mellé verseivel is felsorakozzon, tanítsa, oktassa őket hatvan kis költeményben, mint pl. A magyar nép története, 1848, Huszár János, Az aradi tizenhárom  és az  Emlékversek a kisbaconi iskolás gyermekeknek címűekben.  Ezeket az utóbbiakat kis munkatársainak, írta, akik annak idején kertjében a cserebogarak elleni küzdelemben segítettek Elek apónak, s az író könyvvel s egy-egy névre szóló emlékverssel ajándékozta meg őket: „A szeretet drága kincs, / Földön ennek párja nincs, / Oszd meg mással, mégse fogy, / Sőt így lesz az még nagyobb”,  „Az igaz szeretetért rendszerint / igaz szeretettel fizetnek...”, „Beszélni ezüst, hallgatni arany, / Beszélj, de csak akkor, ha van / Ok s alkalom rá, mert bizony a nélkül / Majd a más feje is beleszédül”. Ugyancsak oktatni, tanítani kívánja Elek apó unokáit a  Ne bántsd a madarat!, Szép kerek almafa, a Becsüld a népet!, című verseivel is.

Köszönet a kolozsvári Báthory István Gimnázium diákjainak a gyönyörű rajzait, melyek a versekhez illő kitűnő illusztrációk, ötletesek, fantáziáról s nem utolsó sorban rajztehetségről árulkodnak. Köszönet Bardócz Orsolyának, hogy szorgosan gyűjtögette s most a legszebb költeményeket egy kötetbe összeválogatta. És köszönet természetesen Elek apónak, aki maga vallotta:  „Ragyogj, ragyogj még, őszi napsugár, / Melengesd testét az elaggott földnek! /...  Ragyogj, ragyogj még, óh, tekints le rám, / A jó öreg gyümölcsfa ültetőre, /...  Hadd ültetek fát szépen, rendiben./ Óh, nem magamnak, az új nemzedéknek! /...   Óh, jól tudom, hogy más szedi le majd / Édes gyümölcsét mind ez ifjú fának, /...   Mi hasznom benne? én nem kérdezem, / Csak ültettek a jövő nemzedéknek!”

E jövő nemzedéknek a nevében, akik olvassuk ezeket a vers-gyümölcsöket, a mai olvasók nevében is köszönjük Elek apónak, amit írt, emlékezünk Rá, és ajánljuk könyvét, könyveit!

                                                                                                           Málnási Ferenc (Kolozsvár)

 

  • Málnási Ferenc: A Magyar Nyelv Múzeuma


A mi édes anyanyelvünknek nagy múltja és gazdag jelene van,de sehol sincsen még múzeuma, ahol emlékeit, tanulságos dokumentumait összefoglalóan megismerhetnék, áttekinthetnék ama élő és az egymást váltó nemzedékek. (Magyar Nyelvőr, 1995. 210.)

A Kazinczy Ferenc Társaság 1999. márciusi Hírlevél c. körlevelében olvashattuk Kovács Sándor Iván és Kováts Dánielvéleményét A Magyar Nyelv Múzeuma megteremtéséről címmel, amely már a címével is sugallta, hogy a létesítendő múzeum a magyar nyelvnek ne csak a történetével (a múltjával!), hanem a jelenével is foglalkozzék.

Pásztor Emil az Édes Anyanyelvünk 1999. októberi számában egyetértett velük, és javasolta, hogy ne a fővárosbankeressünk a múzeumnak helyet! Petőfi Sándor 1847 júliusában Sárospatak és Sátoraljaújhely után ellátogatott Széphalomra is. Úti levelek... c. munkájában így számolt be a látogatásról: „Újhelytől fél órányira éjszak felé esik Széphalom, Kazinczyi Ferenc egykori lakása. Nevét megérdemli, mert festői hely, szent az öreg miatt, kinek ott van háza és sírhalma. Kötelessége volna minden emelkedett lelkű magyarnak életében legalább egyszer odazarándokolnia, mint a mohamedánnak Mekkába.” Petőfinek e soraira gondolva javasolhatjuk, hogy éppen Széphalmon, a Kazinczy-kertben épüljön fel a magyar nyelv országosan egyedülálló múzeuma, Kazinczy Ferenc munkálkodásának színhelyén, az ő emlékmúzeumának és sírjának közelében.                                                                                                                   

Örömteli hír, hogy egy álomból valóság lett, Pásztor Emil javaslata megvalósult! 2008. április 23-án, Széphalmon Sólyom László köztársasági elnök avatta fel egész napos ünnepség keretében a Magyar Nyelv Múzeumát. Áll tehát A Magyar Nyelv Múzeuma, amit Radványi György Ybl-díjas építész tervezett.

 

 >>a cikk folytatása>>

 

 

 

Márciusi (előző) számunk tartalma (lásd az Archívum rovatban)

    * Gedeon Márta: Gondolatok Szili Katalin Vezérkönyv a magyar grammatika tanításához című könyvéről
    * Czégényi Dóra: A magyar népi kultúrára vonatkozó tudás mint oktatási segédanyag