Ărdekes, izgalmas elĂŽadĂĄst hallgathatott meg mĂĄrcius 18-ĂĄn a 20 fĂŽs közönsĂ©g a Szent Korona törtĂ©netĂ©rĂŽl.
A FinnorszĂĄgi Magyarok EgyesĂŒlete felkĂ©rĂ©sĂ©re Lehtinen IldikĂł, a Helsinki Egyetem docense ismertette a nĂ©ha egymĂĄssal is vitatkozĂł tudomĂĄnyos kutatĂĄsok ĂĄllĂtĂĄsait a magyar kirĂĄlyi koronĂĄnak a magyar törtĂ©nelem Ă©vszĂĄzadai sorĂĄn kĂ©pviselt alkotmĂĄnyos jelentĂŽsĂ©gĂ©rĂŽl, a kĂŒlönbözĂŽ korszakok uralkodĂłi ĂĄltal a koronĂĄnak tulajdonĂtott ĂĄllamhatalmi, alkotmĂĄnyjogi szereprĂŽl.
Ărdekes volt megtudni, hogy a magyar korona soha nem volt a despota egyedurakodĂł hatalom szimbĂłluma, hanem a mindenkori ĂĄllamhatalom birtokosai közĂ© a kirĂĄly Ă©s a fĂŽnemessĂ©g közös szerepĂ©t volt hivatott kifejezni.
HĂĄnyattatott sorsa, többszöri elĂĄsĂĄsa majd kĂŒlföldre szĂĄllĂtĂĄsa, visszavĂĄsĂĄrlĂĄsa, elkobzĂĄsa majd vĂ©gĂŒl vĂ©gleges visszaadĂĄsa, a tetejĂ©t dĂszĂtĂŽ kereszt elferdĂŒlĂ©sĂ©nek elkĂ©pzelt leĂrĂĄsa kalandregĂ©nybe illĂŽen izgalmas törtĂ©neteket tĂĄrt elĂ©nk.
A koronĂĄzĂĄsi Ă©kszer eredete mindmĂĄig tisztĂĄzatlan. Azt a kutatĂłk döntĂŽ többsĂ©ge egyĂ©rtelmĂ»nek tartja, hogy ĂĄllamalapĂtĂł I. IstvĂĄn kirĂĄlyt mĂ©g nem ezzel a koronĂĄval koronĂĄztĂĄk meg, nem a II. Szilveszter pĂĄpa ĂĄltal adomĂĄnyozott koronĂĄt tisztelhetjĂŒk benne. Sokkal valĂłszĂnĂ»bb az, hogy 1-2 szĂĄz Ă©vvel kĂ©sĂŽbb, BizĂĄncbĂłl szĂĄrmazik a mai korona. LegalĂĄbbis annak alsĂł korona rĂ©sze. RĂĄadĂĄsul a dĂszĂtĂ©sei, a kilenc lelĂłgĂł fĂŒggĂŽ Ă©kszer rĂ©sze tipikusan bizĂĄnci nĂŽi koronĂĄkra emlĂ©keztet. Az ĂĄtmĂ©rĂŽje is szokatlanul nagy, minta hatalmas nĂŽi hajkorona tetejĂ©re szĂĄntĂĄk volna.
Ărdekes momentum volt megtudni, hogy II. Ferenc JĂłzsef megkoronĂĄzĂĄsakor pl. parafĂĄval szĂ»kĂtettĂ©k le az ĂĄtmĂ©rĂŽjĂ©t.
A kĂ©sĂŽbb meglehetĂŽsen durva mĂłdon szegecsekkel rĂĄerĂŽsĂtett latinnak vĂ©lt felsĂŽ, Ăves rĂ©sz eredete sem egyĂ©rtelmĂ» ma mĂ©g.
Lehtinen IldikĂł nĂ©prajzkutatĂł, ezĂ©rt mĂ©g a korona nĂ©pmĂ»vĂ©szetekbe, kĂ©pzĂŽmĂ»vĂ©szetbe törtĂ©nt beĂĄgyazĂłdĂĄsĂĄrĂłl is tudott Ă©rdekessĂ©geket mesĂ©lni, sĂŽt megmutatta nĂ©hĂĄny, a koronĂĄt motĂvumkĂ©nt felhasznĂĄlĂł, fĂ©ltve ĂŽrzött rĂ©gi papĂrpĂ©nz kincsĂ©t is.
DE!!!
Az alĂĄbbi, sok Ă©rdekes informĂĄciĂłt tartalmazĂł kiegĂ©szĂtĂ©st kaptam utĂłlag a korona törtĂ©netĂ©hez HollĂłkĂŽi HubĂĄtĂłl. OlvassĂĄtok szeretettel alĂĄbb azt is! Ennek nem kis rĂ©sze elhangzott az elĂŽadĂĄsban, de a rövid emlĂ©keztetĂŽmben Ă©n nem tudtam volna ilyen jĂłl összefoglalni Lehtinen IldikĂł elĂŽadĂĄsĂĄt. Igaz, nem is volt cĂ©lom.
A skandinĂĄv vonatkozĂĄs pedig teljesen Ășj informĂĄciĂł.
JelinkĂł ĂrpĂĄd
NĂ©hĂĄny megjegyzĂ©st ĂrnĂ©k a rövid összefoglalĂłval kapcsolatban.
Azt Ărtad: âA kĂ©sĂŽbb meglehetĂŽsen durva mĂłdon rĂĄerĂŽsĂtett latinnak vĂ©lt felsĂŽ Ăves rĂ©sz eredete sem egyĂ©rtelmĂ» ma mĂ©g.â
IgazĂĄbĂłl nincsen rĂĄ semmilyen bizonyĂtĂ©k, hogy a Szent KoronĂĄra a felsĆ rĂ©sz, az Ășn. latin korona utĂłlag kerĂŒlt volna rĂĄ, vagy mĂĄs szĂłval, kĂ©szĂtĆi nem eredetileg ilyennek szĂĄntĂĄk volna.
MegjegyzendĆ, hogy Szent KoronĂĄt vizsgĂĄlĂł, kĂŒlönbözĆ szakĂ©rtĆk vĂ©lemĂ©nye a dolog technikai rĂ©szĂ©vel kapcsolatban finoman szĂłlva megoszlik. Mivel ennyire eltĂ©rĆ vĂ©lemĂ©nyek lĂ©teznek ugyanarrĂłl a tĂĄrgyrĂłl, pusztĂĄn technikai jellegƱ vizsgĂĄlĂłdĂĄstĂłl nem vĂĄrhatĂł egyĂ©rtelmƱ eredmĂ©ny. MĂ©g abban sincsen egyetĂ©rtĂ©s pĂ©ldĂĄul, hogy utĂłlag fĂșrtĂĄk-e ĂĄt a FelsĆ PantokrĂĄtor kĂ©pet vagy eleve a kereszt helyĂ©re kialakĂtott, âperemezettâ lyukkal kĂ©szĂŒlt. (Ezzel kapcsolatban egy Ă©rdekes ĂrĂĄs, ritka fotĂłkkal itt.)
Az abroncs Ă©s a keresztpĂĄntok eltĂ©rĆ anyagĂĄra, a görög illetve latin nyelvƱ szövegre egyszerƱ, logikus magyarĂĄzat lĂ©tezik. Nem szeretnĂ©k elveszni a rĂ©szletekben, ezĂ©rt csak nĂ©hĂĄny bejegyzĂ©st idĂ©znĂ©k az ide vonatkozĂł Wikipedia oldalrĂłl.
âAz EgyesĂŒlt ĂllamokbĂłl 1978. januĂĄr 6-ĂĄn törtĂ©nt hazahozatala utĂĄn egy nĂ©gytagĂș mĂ©rnökcsoport[32] Ă©s kĂ©sĆbb kĂ©t aranymƱves, Ludwig RezsĆ Ă©s Csomor Lajos is vizsgĂĄlhatta. Az Ć megĂĄllapĂtĂĄsaik szerint a Szent Korona egysĂ©gesen kivitelezett ötvösmƱ.â illetve âA magyarorszĂĄgi rendszervĂĄltĂĄs utĂĄn Korona BizottsĂĄg nĂ©ven testĂŒlet alakult a Szent Korona vizsgĂĄlatĂĄra. A bizottsĂĄg tagjai voltak: dr. Lovag Zsuzsa, KovĂĄcs Ăva, valamint PĂ©ri JĂłzsef Ă©s Papp LĂĄszlĂł ötvösmƱvĂ©szek. Többek között az Ć eredmĂ©nyeikre alapul az Ășgynevezett âakadĂ©mikus ĂĄllĂĄspontâ, amely az 1790-es megĂĄllapĂtĂĄsok Ăłta gyakorlatilag vĂĄltozatlan, a kutatĂĄsok arra irĂĄnyultak, hogy a kettĆssĂ©get bizonyĂtsĂĄk.â
Van tehĂĄt (legalĂĄbb) kĂ©t, technikai vizsgĂĄlaton alapulĂł, lĂ©nyegileg eltĂ©rĆ szakvĂ©lemĂ©ny.
âA korona aranybĂłl kĂ©szĂŒlt, rekeszzomĂĄnc kĂ©pekkel Ă©s igazgyöngyökkel, drĂĄgakövekkel van dĂszĂtve. FelsĆ rĂ©sze sötĂ©tebb, tisztĂĄbb aranybĂłl kĂ©szĂŒlt nĂ©gy, 51 mm szĂ©les aranypĂĄnt. AlsĂł rĂ©sze egy nagyobb ezĂŒsttartalmĂș, ezĂ©rt szilĂĄrdabb, vilĂĄgosabb aranybĂłl kĂ©szĂŒlt abroncs, amelynek rekeszzomĂĄnc kĂ©pein görög feliratok vannak.[5]â
Az alsĂł rĂ©sz szilĂĄrdabb, tehĂĄt az eltĂ©rĆ tisztasĂĄgĂș aranynak praktikus okai lehetnek.
âVannak azonban olyan vĂ©lemĂ©nyek, melyek szerint a kĂ©t koronarĂ©sz egyszerre kĂ©szĂŒlt, egysĂ©ges tervek alapjĂĄn, Ă©s az összeillesztĂ©s szegecses megoldĂĄsa a legjobb variĂĄciĂł, amely a szĂ©tszedhetĆsĂ©g biztosĂtĂĄsĂĄval lehetĆvĂ© tette a kĂ©sĆbbi javĂtĂĄsokat.â
Maga a szegecselĂ©s tehĂĄt, bĂĄr eltĂ©rĆ, de nem nevezhetĆ âdurvaâ technikĂĄnak: kĂ©zenfekvĆ, sokszor alkalmazott megoldĂĄs.
âFelsĆ rĂ©sze latin betƱs, mĂg az alsĂł görög. Ebben a tĂ©nyben az âösszeillesztettâ korona hĂvei nĂ©zetĂŒk megerĆsĂtĂ©sĂ©t lĂĄttĂĄk, Ă©s megszĂŒlettek az elmĂ©letek a latin korona rĂłmai, Ă©s a görög korona bizĂĄnci szĂĄrmazĂĄsĂĄrĂłl, mint legkĂ©zenfekvĆbb szĂĄrmazĂĄsi helyekrĆl. Ez ellen az Ă©rv ellen szĂłlva mĂĄs kutatĂłk fölhĂvtĂĄk a figyelmet, hogy a katolikus egyhĂĄzon belĂŒli kĂ©tnyelvƱsĂ©g a mai napig megĆrzĆdött, a fontos esemĂ©nyeknĂ©l, pĂ©ldĂĄul templom-, vagy papszentelĂ©snĂ©l görög Ă©s latin nyelven egyarĂĄnt el kell mondani minden fontosabb szöveget, kĂŒlönösen Ăgy lehetett az egyhĂĄzszakadĂĄs (szkizma), vagyis 1054 elĆtt. A görög a keleti keresztĂ©nysĂ©g nyelve, a latin a nyugatiĂ©, a kettĆ egyĂŒttes hasznĂĄlata az egysĂ©g jele. Ilyen szimbolikus jelentĂ©ssel kĂŒlönĂŒlhet el az alsĂłn Ă©s a felsĆ rĂ©szen hasznĂĄlt nyelv is.â
Mivel a Szent Korona beavatĂł korona, Ă©s kizĂĄrĂłlag a koronĂĄzĂĄs alkalmĂĄval hasznĂĄltĂĄk, ez a kettĆs nyelvezet tökĂ©letesen indokolt egy keresztĂ©ny uralkodĂł esetĂ©n, fĆleg ha feltĂ©telezzĂŒk, a Korona esetleg 1054 elĆtt keletkezett.
Ami talĂĄn a legegyĂ©rtelmƱbb bizonyĂtĂ©k a Korona egysĂ©ges szerkezete mellett, az a kĂ©t PantokrĂĄtor kĂ©p. IsmĂ©t WikipĂ©dia:
âA latin korona tetejĂ©n lĂ©vĆ a nĂ©gyszögletes lemez csakĂșgy, mint a görög korona homloklemeze, a trĂłnusĂĄn ĂŒlĆ Krisztust ĂĄbrĂĄzolja, kĂ©t oldalĂĄn egy-egy ciprussal. Feje körĂŒl ugyanĂșgy keresztes fĂ©nykoszorĂș, jobbjĂĄt ĂĄldĂĄsra emeli, baljĂĄban âaz Ă©let könyveâ, mint a görög PantokrĂĄtor-kĂ©pen. Az egĂ©sz mƱvĂ©szettörtĂ©neti irodalom csak kĂ©t olyan PantokrĂĄtor-ĂĄbrĂĄzolĂĄst ismer, amelyen ciprusok vannak, Ă©s Ă©ppen ez az a kettĆ, a Szent KoronĂĄn.â
MĂĄr annak is nagyon kicsi a valĂłszĂnƱsĂ©ge, hogy kĂ©t ennyire speciĂĄlis ĂĄbrĂĄzolĂĄs Ășgymond vĂ©letlenĂŒl, utĂłlag kerĂŒljön egy mƱtĂĄrgyra. Viszont a Wikipedia ĂĄllĂtĂĄsa szerint csakis ez a kĂ©t kĂ©p ismert ebben a formĂĄban. Erre a legegyszerƱbb magyarĂĄzat, hogy egyszerre, egy helyen, egy mƱhelyben, eredeti terv szerint kĂ©szĂŒlt. LĂ©tezik olyan felvetĂ©s, miszerint a FelsĆ PantokrĂĄtor kĂ©pĂ©t az abroncs Krisztus kĂ©pĂ©rĆl mĂĄsoltĂĄk utĂłlag, viszont az nem egyĂ©rtelmƱ, miĂ©rt pont ezt, Ă©s csak ezt az egy kĂ©pet mĂĄsoltĂĄk volna; miĂ©rt âbajlĂłdtak volnaâ egy ennyire pontos mĂĄsolattal, ami rĂĄadĂĄsul nem is lĂĄthatĂł az alattvalĂłk szĂĄmĂĄra.
(ValĂłszĂnƱ egyĂ©bkĂ©nt, hogy a FelsĆ PantokrĂĄtor kĂ©p nem Krisztust, hanem Istent ĂĄbrĂĄzolja, ugyanis JĂ©zus kĂ©pmĂĄsa egyĂ©rtelmƱen beazonosĂthatĂł IC â XC feliratokrĂłl, mĂ©g a FelsĆ PantokrĂĄtor mellett a Nap Ă©s a Hold szimbĂłlumai talĂĄlhatĂłk.)
Az abroncs bizĂĄnci eredete mellett szoktĂĄk mĂ©g felhozni az Ășn âDukĂĄsz MihĂĄlyâ, âGĂ©zaâ Ă©s âKonsztantinoszâ kĂ©peket (sĆt, sokĂĄig ez alapjĂĄn datĂĄltĂĄk magĂĄnak a KoronĂĄnak a keletkezĂ©sĂ©t is), ugyanakkor ezek a kĂ©pek minden bizonnyal utĂłlag kerĂŒltek a Szent KoronĂĄra. Egyik sem illeszkedik a foglalatĂĄba, kĂ©szĂtĂ©sĂŒk technikĂĄja Ă©s ĂĄbrĂĄzolĂĄsuk arĂĄnyai is eltĂ©rnek a Korona többi kĂ©pĂ©tĆl, illetve RĂ©vay PĂ©ter koronaĆr 1613-as leĂrĂĄsĂĄban egyĂ©rtelmƱen SzƱz MĂĄriĂĄt adja meg azon a helyen.
Arra sincsen igazĂĄbĂłl magyarĂĄzat, hogy ha a Korona kĂ©t rĂ©szbĆl, utĂłlag lett volna összeĂĄllĂtva, vajon mik voltak, milyen cĂ©lbĂłl kĂ©szĂŒltek a keresztpĂĄntok (az Ășn. latin korona), mire hasznĂĄlhattĂĄk azokat az abroncs nĂ©lkĂŒl.
A magyar Szent Korona egyedĂŒlĂĄllĂł mƱtĂĄrgy, nincs a vilĂĄgon mĂ©g egy korona, ahol ennyi zomĂĄnckĂ©p szerepel. EzĂ©rt pĂĄrhuzamokat is nehĂ©z talĂĄlni.
Zåråsként még egy gondolat, szintén a Wikipédiåról:
âA Szent Korona eredetĂ©rĆl a kutatĂłk alapvetĆ kĂ©rdĂ©sekben sem tudnak megegyezni. Több mint 40 elmĂ©let szĂŒletett mĂĄr az eredetĂ©re nĂ©zve, a legszĂ©lsĆsĂ©gesebb ellentmondĂĄsokkal.[25] SajĂĄtossĂĄga, miszerint az alsĂł abroncs kĂ©pei eltakarjĂĄk a felsĆ pĂĄnt alsĂł rĂ©szĂ©n lĂ©vĆ kĂ©peket, arra engedett következtetni bizonyos kutatĂłkat, hogy a korona ebbĆl a kĂ©t rĂ©szbĆl lett összeillesztve, hiszen nem lehet, hogy egy ilyen fontos tĂĄrgy tervezĂ©sĂ©nĂ©l ilyen sĂșlyos âhibĂĄtâ ejtsenek. Ez az Ă©rvelĂ©s elsĆ hallĂĄsra logikus, amĂg vĂ©gig nem gondolja az ember, hogy ha ilyen fontos tĂĄrgynĂĄl nem követhettek el ekkora tervezĂ©si hibĂĄt, akkor ekkora összeillesztĂ©si hibĂĄt hogyan követhettek el. TehĂĄt mindegy, hogy a korona kĂ©szĂtĆi mindent maguk csinĂĄltak, vagy kĂ©sz darabokbĂłl dolgoztak, a vĂ©geredmĂ©ny ugyanaz lett, Ă©s ha a vĂ©geredmĂ©ny âhibĂĄsnakâ mondhatĂł, akkor mindkĂ©t esetben hibĂĄztak a kĂ©szĂtĆk. Ezek a magyarĂĄzatok tehĂĄt nem vĂĄlaszoljĂĄk meg azt a valĂłban felmerĂŒlĆ kĂ©rdĂ©st, hogy miĂ©rt takarjĂĄk el az alsĂł kĂ©pek a fölsĆket. A kitakarĂĄs legvalĂłszĂnƱbb magyarĂĄzata az, hogy nem a kĂ©pek lĂĄtvĂĄnya volt fontos, hanem jelenlĂ©tĂŒk a koronĂĄn.â
Ha ezt elfogadjuk, Isten, Krisztus Ă©s MĂĄria ĂĄbrĂĄzolĂĄsa tökĂ©letesen Ă©rthetĆ (Ă©s indokolt) a Szent KoronĂĄn, illetve az összes rajta szereplĆ szentnek, arkangyalnak Ă©s apostolnak (az utĂłlagosan felszerelt kĂ©peket leszĂĄmĂtva) meg van a maga jelentĆsĂ©ge â egysĂ©ges szerkezetet feltĂ©telez.
A magyar koronĂĄzĂĄsi jelvĂ©nyeknek van egy Ă©rdekes, âskandinĂĄvâ vonatkozĂĄsa is: Szent IstvĂĄn legendĂĄs, kĂŒlönleges ötvözetƱ kardja a vikingek âUlfberhtâ mƱhelyĂ©ben kĂ©szĂŒlt, ami a kor legmodernebb harci eszköze volt. EzekbĆl a kardokbĂłl körĂŒlbelĂŒl 100 darab maradt fenn, Szent IstvĂĄnĂ©t PrĂĄgĂĄban Ćrzik.
HollĂłkĆi Huba

































































