Március 10-én délután a Finnországi Magyarok Egyesülete és a Magyar Kulturális és Tudományos Központ közös szervezésében került megrendezésre egy Magyarország nemzeti ünnepéről is megemlékező családi délután Helsinkiben.
Az esemény bensőséges hangulatban, mosolygó gyermekarcok ragyogásában zajlott le. 40 pár gyermek és felnőtt kéz szorgoskodott a nagszerűen előkészített bevezető kézműves foglalkozáson. Kicsik, még kisebbek és nagyok is készíthettek filc kokárdát, megtanulták, hogyan következnek sorrendben a magyar zászló, és így a kokárda színei. Sőt, még azt is megtanulhatták, hogy mi a megfelelő folyamat egy cérnaszál tűbe fűzésénél, vagy hogyan kell egy gombot tartósan odarögzíteni filc anyaghoz. A kokárda elkészültével mindenki büszkén viselte szíve fölött saját alkotását.
Ezzel párhuzamosan nemzeti színű szélforgók is készültek, amik olyan gördülékenyen működtek, mint ahogyan Táncsics Mihály kiszabadítása zajlott annak idején, 1848 március 15-én.
A kézműves blokk után egy kis nassolás következett, majd a nagyobbaknak Pojják Klári egy alkalomhoz illő mesenovellát keltett életre. A gyerekek maguk is bekapcsolódhattak a ki is vetített történetbe, és átérezhették, megérthették a történelmi korszak velük egyidős gyermekeinek mindennapjait. Ráadásul a hősiesség fogalma, mint a történet tanulsága is megelevenedett számukra.
Nagyszerű program volt. Köszönet az esemény megálmodásáért és levezetéséért Pojják Klárának, a Balassi intézet új, prgramszervező munkatársának.
A koncertet nagy érdeklődés, az utánna tartott táncházat pedig fergeteges siker jellemezte a marosvásárhelyi Öves együttes szereplésével 2022. május 20-án a helsinki Liszt Intézetben. Az együttes a moldvai csángó és az erdélyi furulyás és vonós népzene gyűjtésével, tolmácsolásával és népszerűsítésével foglalkozik már jó ideje.
A koncert előtt üdvözlőbeszédet mondott Szabó Endre a Liszt Intézet igazgatója, valamint Litkey István, a néptánc-tanítás veteránja, az 1990-ben létrehozott finnországi magyar táncház alapítója. (Litkey úr beszédének teljes szövege lejjebb.)
Az Öves együttes nagy sikerű előadást tartott még Tallinnban és Hollolában is.
A rendezvény egészéről video is készült de ez még szerkesztés alatt áll.
Fényképeket és két rövidebb videofelvételt itt láthattok:
Az a megtiszteltetés ért, hogy mint az 1990-ben létrehozott finnországi magyar táncház alapítója az ÖVES együttes ma esti fellépése elôtt pár mondatot szóljak. Öröm számunkra, hogy olyan együttest sikerült meghívni Finnorszába, amely többek között egy nehéz sorsú, sokat szenvedett moldvai csángó kisebbség hangszeres zenéjét, dalait s táncait is elsajátította, megôrzi és tovább adja . Az együttes tevékenységérôl így vall:
Moldvai és az erdélyi furulyás és vonós népzene gyűjtésével tolmácsolásával és népszerűsítésével foglalkozunk már jó ideje. Együttesünk nevét, a moldvai csángók “Öves” nevezetű körtáncáról kapta. Moldvai, gyimesi, felcsíki, nyárádmenti dalok szépségét igyekszünk megosztani közönségünkel. Autentikus népzenét játszunk hagyományos hangszerekkel. Szándékunk nemcsak a közönséget szórakoztatni, hanem felkelteni figyelmét kulturális értékeink iránt.
A magyarországi táncházmozgalom idén 50 éves évfordulóját ünnepli. A sors keze, hogy alkalmam volt aktívan részt venni kialakulásában, mint Tímár Sándor tanítványa. Kallós Zoltán inspirálására hamarosan Erdélyben is megalakultak a táncházak s azokat kiszolgáló zenekarok. Az idô folyamán az anyaországban is egyre több zenekar alakult .Halmos Béla és Sebô Ferenc hamar rájöttek, hogy nélkülözhetetelen a zenész utánpótlás megszervezése, amelyben tevékenyen részt vettek. Nem volt könnyû feladat politikai és anyagi támogatás hiányában. A megalakult zenekarok kezdetben igyekeztek az autentikus zenét játszó, adatközlôktôl mindent elsajátítani. Késôbb néhány kiváló együttes bár továbbra is szolgáltatta a táncházaikban az ilyen zenét, a különbözô zenei irányzatok iránti érzékenységük , az egyre jobban elterjedô úgynevezett „világzene” elterjedése hatására nem tartották fontosnak az autentikus zenei elôadásmódot koncertjeiken. Úgy gondolom ez nem olyan nagy baj!
A népzenészek körében megosztottság van ebben a témában. Való igaz, hogy már az egyes tájegységeken élô emberek életkörülményei, így szokásaik, kultúrájuk is változóban van. Ilyen változások régen is történtek, csak sokkal-sokkal lassúbb tempóban. Manapság az internet elterjedésével „kinyílt” a világ ezen emberek elôtt is. Sok fiatal elhagyja szülôfaluját s városokba költöznek különbözô okok miatt. Szívükben még benne élnek a régi hagyományaik, de már nem gyakorolják csak kevesen, hiszen erôsebben hat rájuk a városi környezet. Hallatlan gazdag értékes kultúra tûnhet el. Ne hagyjuk! Felbecsülhetetlen értékek!
Magam, Kallós Zoltánnal jártam Gyimesközéplokon, Zerkula Jánoséknál. A moldvai csángókhoz sajnos nem jutottam el, táncaikat nem volt módom ellesni, mert 1988-ban Finnországba költöztünk.
Pár nevet nevet megemlítenék, akiknek hatalmas köszönet jár a csángó kisebbség érdekében kifejtett tevékenységeikért. Munkásságuk elérhetôk az interneten.
Dr. Tytti Isohookana-Asunmaa volt finn kulturális és oktatási miniszter, egykori parlamenti képviselő, s korábban az Európa Tanács, Kulturális, Tudományos és Oktatási Bizottságának tagja. Európa-tanácsi munkája során került kapcsolatba a csángókkal. Részletesen megismerkedett a csángók történelmével, kulturális értékeivel. 1999 júliusában felkereste a jelentősebb moldvai csángó településeket. Helyszíni tapasztalatait és következtetéseit egy nyolc pontból álló jelentésben fogalmazta meg. Fontosnak ítélte a csángók korrekt tájékoztatását arról, hogy milyen alapvető emberi jogok illetik meg őket. Szorgalmazta az anyanyelv bevezetését az iskolákban és a templomi liturgiában.
Az Európa Tanács Kulturális, Oktatási és Tudományos Bizottsága 2001 áprilisában jóváhagyta a Tytti Isohookana-Asunmaa asszony által elkészített jelentéstervezetet. Ennek alapján a Strasbourgban ülésező Parlamenti Közgyűlés 2001. májusában elfogadta az 1521/2001-es Ajánlást, amely konkrét javaslatokat tartalmaz a csángó kultúra védelmében. Ez a dokumentum a maga nemében az első volt, amely egy európai fórumon ilyen kendőzetlenül és részletességgel mutatta be a csángó közösség valós helyzetét. Visszavonulva az aktív politikusi tevékenységtől, az Oulu-i egyetem tanáraként változatlanul megőrizte kapcsolatát a csángókkal. Rendszeresen felkeresi Csángóföldet, gyakori vendég a kisebbségek helyzetével foglalkozó szakmai rendezvényeken. 2003-ban a Csángó Kultúráért Díjjal , 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki.
Nyisztor Ilona népdalénekes és dr.Nyisztor Tinka néprajzkutató etnográfus.
Aki követte az ezredforduló után immár hazánkban is idônként közvetített csángó miséket,az megcsodálhatta varázslatosan csengő énekhangjukat. Kik is ők,és hogyan lettek Pusztina szószólói? A vezetéknevük sorsszerűen összecseng, párhuzamos az életrajzuk is, de egymástól függetlenül végzik küldetésüket, a magyar szó megőrzésének küzdelmes hivatását. Őszinte szavaik, zord időben is bátor helytállásuk példa és érték lehet mai világunkban! Józanul gondolkodó embernek talán érthetetlen, hogy a Dani Péter és Keszáp Ilona törvényes gyermekeként született leányukat miért hívják Nyisztor Tinkának- immáron ötven esztendeje. De aki ismeri a moldvai csángó-magyarok különös sorsát és nehéz életét, az tisztában van a jelenség okával. Tőlük ugyanis a román hatóságok sok egyéb-identitásuk, anyanyelvük – mellett a családnevüket is elvették, felváltották, lecserélték. Így lett Tinka édesapjából ( vagy talán már a nagyapjából is), kit az egész falu Daniként ismert, „hivatalosan” Nyisztor.
Petrás Mária népdalénekes, kermaikusmûvész
Csángó földműves szülők gyermekeként 1957-ben Moldvában, Diószénben született.Nyolcan voltak testvérek. Diószén elemi iskolájában elvégezte a tíz osztályt, majd Hétfaluban folytatta tanulmányait egy szakmunkás képzőben, amelyet kitüntetéssel fejezett be.Szakirányú tanulmányait 1975 és 1978 között Brassóban kezdte a Képzőművészeti Népfőiskola grafika szakán, majd felsőfokú tanulmányit 1990-től Magyarországon folytatta: 2001 óta laki Pomázon, ahol saját műtermében dolgozik. Népdalénekesként szólóban is, de a Muzsikás együttesénekeseként is gyakran fellép.
Hitvallása:
Abban a világban, amelyben születtem, imádságos harangozással kezdődött a nap, és avval is ért véget. A családok gazdagságát nyolc-tíz-tizenkét gyermek jelentette. Az öt évestől a legöregebbekig mindenkinek nélkülözhetetlen szerepe volt. Hétköznap azért dolgozott az ember erővel és szorgalommal, mert előtte állt egy-egy ünnep. Az ünnep előtt mindig nagy készülődések voltak. Az emberek kitisztították lelküket, életüket, házukat, istállóikat, ólaikat, kertjeiket, falujukat, megbocsátottak, megbékültek, misére mentek szép ünneplő ruhában, és délután megjárták egymást. Az ünnepek nagy örömmel teltek, mindent meg tudtak maguknak teremteni úgy, hogy nem voltak senkinek a szolgái. Tudták, hogy mi a rendje a világnak, mert a nap, a hold, a csillagok, az időjárás és a mélységes hitük útbaigazították őket. Akármit nem cselekedtek, akármit nem ejtettek ki a szájukon. Névtelen szentek között nőttem fel, akik a sereg gyermekükkel körülvéve tudtak énekelve szőni, fonni, gyönyörűen hímezni, varázslatossá tenni azt a nehéz világot. Böjttel és imádsággal, Mária erejével elmesszítették a testi-lelki bajokat. Az ő képüket szeretném példaként a világ elé tárni.
Mielôtt átadnám a terepet az Öves együttesnek, hadd köszönjem meg a Finnországi Magyarok Egyesületének, a Helsinki Liszt Intézetnek azaz a Helsinki Magyar Kultúrális Központnak, hogy hozzájárultak az ÖVES együttes finnországi útjához!
2022-ben a svájci Magyar Ház alapítvány lelkes támogatásával sikerült megszervezni a NyEOMSzSz-ban már régóta emlegetett ifjúsági konfe-renciát. A cél a fiatalabb generáció bevonása a szórványban működő ma-gyar egyesületek munkájába. A működési forma egy önnálló ifjúsági tagozat lenne a NyEOMSzSz keretén belül, saját vezetőséggel és alap-szabállyal. A konferenciáról készült beszámoló alább.
Napsütéses, kellemes időt kaptunk június 11-re, a Dél-finnországi magyarok találkozójára, a ”Nyárköszöntő piknikre”. A helyszín kiválasztása Gálfi István javaslatára történt és igen szerencsésnek bizonyult, mivel a Talma Active parkban úgy a gyerekek mint a felnőttek is sokféle szórakozási lehetőség között választhattak. A parkról itt: http://www.talmaski.fi/kesa/
A kb. 58-60 létszámú, döntő részben magyar társaság olyannyira jól érezte magát a különféle játékoknál, hogy alig lehetett összeterelni őket ebédre. Az felszolgált remek gulyást Magyarország nagykövetségének köszönhettük, Péntek Tamás kivitelezésében igazán finom ebédben volt részünk. Eredetileg a ”Nyárköszöntő” tulajdonképpen Breuer Klára Nagykövetasszony ötlete volt, aki személyesen is részt vett a találkozón. Az FME nevében ezúttal is köszönöm a programjaink iránti érdeklődését / támogatását.
Köszönet azoknak az FME vezetőségi tagoknak is, akik segítettek a rendezvény lebonyolításában, valamint azoknak a résztvevőknek is akik finom süteményekkel kedveskedtek a megjelenteknek.
Fényképeket ITT láthattok. (Ha valakinek még vannak képei, kérem küldje el nekem és azokat is feltesszük.)
Az időjárástól is függően remélhetőleg jövőre is sikerül megrendeznünk a ”Dél-finnországi magyarok találkozóját”, valamikor május végén- június elején.
Ez volt az FME 2022-es tavaszi-nyári idényzáró eseménye, legközelebbi rendezvényünk a GGP ( XXI. Gulyás Grand Prix ) lesz, aug. 20-án Karjaa-ban.
Kellemes nyarat Mindnyájatoknak,
************* ************
Meghívó: Nyárköszöntő – a dél-finnországi magyarok találkozója, VI. 11.
Június 11-én, szombaton nyárköszöntő pikniket rendez a Finnországi Magyarok Egyesülete a TALMA ACTIVE PARKBAN (Talmantie 341, 04240 Sipoo). A résztvevők a Magyar Nagykövetség jóvoltából finom gulyáslevest kapnak ebédre 13:00-kor az előre lefoglalt központi sátorban (kota). Ugyanitt grillezni is lehet a magukkal hozott hozzávalókból.
Kérjük, hogy aki teheti, hozzon süteményt. A kávét/teát a szervezők biztosítják.
Találkozó 11:30-12:00 között a parkolóban, ahonnan a belépők kifizetése után lehet is indulni a kalandparkba. Aki később érkezik, az hívja Gálfi Istvánt a 050 344 6456-os számon.
A csoport tagjai kedvezményes belépőjegyre jogosultak: a kalandpark eszközeinek használata csupán 5 € felnőtteknek és gyermekeknek egyaránt. A drótkötélpálya (kiipeilypuisto) használata kedvezményesen 20 €.
2022 július 8 és július 14 között került sor a Rákóczi Szövetség által szervezett anyanyelvi táborra.
A külhoni szórványban valamint tengerentúli diaszpórában élő általános iskolásokat, mintegy 600 diákot Sátoraljaújhelyen a Rákóczi Tábor fogadta. A tábor a nyugat-európából és tengeren túlról érkezőknek Budapesten kezdődött a Benczúr Hotelban. A következő napot teljes egészében Budapesten tölthettük, a gyerekek többsége először láthatta a Parlamentet és a Hősök terét.
Az “Álmok álmodói 20” című kiállítás valamennyinket lenyűgözött. A több mint 600 magyar innováción keresztül vezető 3-4 órás múzeumi séta után is lelkesen vettek részt a gyerekek a különféle interaktív játékokban.
Július 10-én indultunk tovább Sátoraljaújhelyre, ahol a kisebbségi területekről érkezőkkel és a Rákóczi Szövetség lelkes fiataljaival együtt nyithattuk meg közösen a tábort. A Rákóczi Szövetség a Magyar Kormány jóvoltából 2019 márciusa óta tulajdonosa ennek a rendezvényközpontnak. A tábor területén 2021 óta hatalmas felújítási munkálatok zajlottak. Megépült a Rákóczi Hotel, átadták a Halzl József Sportcsarnokot, a kültéri sportpályákat és az úszómedencét. A barakk épületeket teljesen felújították. A nyugati diaszpórából érkezettek – nagy örömükre- a Rákóczi Hotelben lettek elszállásolva, többek között a Finnországból velem együtt érkező 6 gyerek is.
Felemelő érzés volt találkozni a világ minden részéről érkezett magyarokkal. Többek között Ausztriából, az Egyesült Államokból, Spanyolországból, Svédországból is jöttek gyerekek. Csehországból jöttek legtöbben a nem kisebbségi területekről. A kisebbségi területekről érkezők közül a Csángó földről, Moldovából és Kárpátaljáról érkezők történetei az ottani kihívásokról nagyon megindítóak voltak.
A tábor programja az időjárásnak megfelelően igen változatos volt. Megérkezéskor a gyerekeket korosztályok szerint csoportokra osztották, ami megkönyítette az ismerkedést és a barátkozást. A rendezvények közül kiemelkedö sikert aratott a vizes feladatokkal is megtűzdelt Sportnap, az ősi mesterségek kipróbálása és a Karos honfoglalási temető és panoptikum meglátogatása. A bemutatkozó estre a Finnországról készített pár perces bemutató rendkívül jól sikerült és felszabadította a finn- magyar gyerekeket, akik finn himnusz eléneklésével zárták az előadást. A kulturális élményt az esti néptánc, a humoros előadás és a Disco biztosította a tábori estéken. Ez igen kellemes változás volt az elmúlt két évi lezárásokhoz és korlátozásokhoz képest.
A hazautazás a búcsúzkodás jegyében indult. A 10 éves kisfiam két nagyon jó barátra lelt, azóta a neten keresztül már többször beszélgettek. Remélem, hogy folytatódik a Rákóczi szövetség hagyománya és minden évben szerveznek táborokat a különféle korosztályoknak. A részvétel minden magyar származású külföldön élő gyereknek és fiatalnak elérhető 10-25 éves korig, egy évben egyszer. Eddig a tábor részvételi költségét valamint utazási költségek egy részét is a Rákóczi szövetség fedezte.
Remélem. hogy jövőre még több Finnországban élő magyar gyerek és fiatal szülő él majd ezzel a lehetőséggel.
A kiállításon szereplő alkotók az iparművészet és formatervezés különböző területeit képviselik, azonban mindannyiukra jellemző a kíváncsiság, az innovativitás, az új utak keresése, a kísérletező kedv. A kísérletezés vonatkozik többek közt az eljárásokra, anyaghasználatra, anyag(újra)hasznosításra. A kiállításon látható üvegtextil, képregény, művészi grafika, régi filmnegatívokból szőtt textil, hagyományos hímzésmotívumok ihlette installációk, különleges ékszerek, porcelán- és ötvösmunkák.
A kiállító művészek a Magyar Művészeti Akadémia hároméves ösztöndíjprogramjában vettek részt. A program 2018-ban indult, az első hároméves szakasz lezárulta után idén tavasszal az iparművészeti és formatervezési ösztöndíjasok munkáiból kiállítást rendeztek Budapesten. Ebből a kiállítási anyagból látható ízelítő most Helsinkiben.
A tárlaton részt vevő alkotók: Balás Benedek, Fóris Katalin, Gelley Kristóf, Hegedűs Andrea, Lenzsér-Mezei Kata, Németh Levente, Simon Zsolt József, Tóth Zoltán, Vígh Krisztina.
Kiállításmegnyitó augusztus 18-án, csütörtökön 18 órakor. A kiállítást Richly Gábor, az MMA főtitkára nyitja meg. Kérjük, részvételi szándékát jelezze előre a https://forms.office.com/r/tXkx97HPDq linken augusztus 17, szerda 12 óráig. A részvétel ingyenes.
A kiállítás a Helsinki Design Hét programjának a része. Szeptember 8-án 17 órától lehetőség nyílik a Magyar Kulturális Központban személyesen is találkozni a kiállító művészekkel és mentorukkal, Szenes Istvánnal.
őŐűŰ Az idei NyEOMSzSz (Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége) közgyűlését Svájcban, Baselben tartottuk meg. A remek hangulatban, konstruktív szellemben lezajlott közgyűlésen – Portugália kivételével- jelen voltak mind a 18 tagország magyar szervezeteinek küldöttei, a Magyar Nemzetpolitikai Államtitkárság részéről pedig Pótápi Árpád államtitkár és Pirityiné Szabó Judit főosztályvezető. Jelen volt még Dr. Czukor József, Magyarország svájci nagykövete és Pappné Farkas Klára, az Országgyűlés Hivatalának főosztályvezetője is. Az FME részéről Kádár Ildikó elnökhelyettes valamint Fodor Gabriella gazdasági felelős képviselte egyesületünket. Jómagam ( Nagy Gábor Bigus) a NyEOMSzSz elnökségi tagjaként vettem részt a közgyűlésen. Külön figyelmet érdemel, hogy az idén, május 26-28. között, ugyancsak Baselben, első ízben lett megtartva a Nyugat-Európai Ifjúsági Konferencia, ahol az FME is két küldöttel képviselte magát: Peura Noémi és Peura Matias (Sándormátyás) személyében. A NYEOMSZSZ közgyűlésről készült fotókat az alábbi linken láthatjátok, a zárónyilatkozat szövege is alább.
Az Finnországi Magyarok Egyesülete (FME) első 2017. évi turkui programja, a Magyarország nemzeti ünnepe, március 15-e alkalmából szervezett családi délután március 11-én került megrendezésre. A programon a reméltnél kevesebben vettek részt, de akik ott voltak, azok remek hangulatban tölötték el az időt. A gyerekek többféleképpen foglalhatták el magukat: készíthettek huszárcsákót vagy díszíthettek pártát, színezhettek papírzászlót, de a témához kapcsolódó színezők is nagy sikert arattak.
Az 1848–49-es történéseket a kisebbek egy leegyszerűsített folyamatábrán követhették végig, a felnőttek pedig egy játékos kvíz segítségével frissíthették fel történelemtudásukat.
Terveink szerint az FME következő turkui programja egy a Magyar Költészet Napja tiszteletére megrendezendő versmondó–vershallgató délután lesz április elején.
Ahogyan azt korábban már jeleztük 2017. május 16-án Helsinkiben, 17-én Ouluban és 18-án Vaasaban lesz vendégünk Berecz András énekes-mesemondó és népmesegyűjtő, Kossuth díjas előadóművész.
A mellékelt meghívón megtaláljátok a három előadás részletes tudnivalóit.
Ha az előzetes jelentkezés Helsinkiben jóval meghaladná a kulturális intézetünk befogadó képességét, akkor nagyobb helyet bérelünk hozzá. Ezért fontos lenne tudni a kb. várható létszámot!
Kérem jelezzétek, ha érdekel benneteket az előadás!
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (továbbiakban KKM) pályázatot hirdet Márton Áron ösztöndíjra, 10 hónap időtartamra
– szlovén állampolgárságú, vagy – valamely más külföldi (Horvátország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna kivételével) ország állampolgárságával rendelkező, vagy – állandó letelepedési engedéllyel Lettországban élő, lettországi állandó lakcímmel rendelkező, magát magyar nemzetiségűnek valló személyek számára a KKM magyarországi felsőoktatási előkészítő képzésében történő részvételre a 2017/2018-as tanévben.
Juhannus előestéjén és egy héttel később, vasárnap két FME-pikniket szerveztünk Turkuban. Mindkét alkalommal jó kis társaság gyűlt össze a ruissalói Saaronniemi-strand grillezőhelyén, összesen kb. 25-en vettek részt a két találkozón. A kisebbek a hűvös időjárás ellenére a tengerben is megmártóztak, és a fáradhatatlan magyar tacskó is mindkét alkalommal nagy sikert aratott a piknikezők körében. Egészen biztos, hogy nem utoljára gyűltünk így össze!
Október 15-én vasárnap az FME szervezésében gombászó kirándulást, túrázást tartunk. Értesülésem szerint az idén jó a tölcséres rókagomba termés. Lehet, hogy közületek sokan már begyűjtöttétek a szükséges mennyiséget és nem lelkesedtek a kirándulás miatt mert évekkel ezelőtt jártatok Lapinjärvibe vagy a változó esős időjárás inkább otthon tart, de azoknak akik még soha nem vettek részt nagyon ajánlom. A gombászás után árkon, bokron keresztül egy étvágycsináló körülbelül 2 km-es túrát tartunk egy mesébe illő kilátó-szikla tetejére ahol tüzet rakunk és ebédelünk.
Ajánlott: gumicsizma vagy vízálló bakancs, meleg ruha, esőköpeny, enni- és innivaló.
A kiránduláson részt vehetnek gyerekek is a szülők felügyelete mellett. Indulás reggel 9 órakor a Vantaa-i IKEA udvaráról (Porttisuontie 18, 01200 Vantaa) saját autóval, tele kocsi megoldással. Legkésőbb délután 5 órára visszaérkezünk ugyanide.
A hagyományos, immáron 16. FME Gulyás Grand Prix 2017.augusztus 19-én került megrendezésre Karjaaban, a szokott helyen. A karjaai Jogging Team hétvégi háza és annak parkja, folyópartja ez alkalommal is remek, jól felszerelt helyszínnek bizonyult ehhez a nagyszabású programhoz. A borús, esős idő nem ígért sok jót a szervezőknek, sem a korábbi élmények alapján idén is részvételüket tervező gyakorlott picknikezőknek. A délelőtti órákban csendesen esett az eső és egy kissé késleltette a terep berendezését is. Szerencsére a GGP ötletének atyja, Nagy Bigus már sok mindent megért a 15 korábbi év során. Fedelet is kerített az eső fenyegette csapatoknak. A kipróbálásra váró sátortetők felállítása nem vitt el sok időt és mire valamennyi elkészült – láss csodát – el is állt az eső. Mintha menetrend szerint történt volna éppen a legjobb időpontban. A legbátrabbak ugyanis elkezdtek szállingózni a felállított 16 tűzhely köré. Így azután lassan, szép sorban meggyúltak a lángok a bográcsok alatt és elkezdődhetett a versenyfutás az aranyozott fakanál birtoklásáért. Idén is sokfelől érkeztek a programra. Az ország közepéről és keleti határa vidékéről is jöttek versenyezni vagy csupán ismerkedni, szórakozni vágyók. Tamperéből több csapat is fakanalat rántott. De a legtávolabbi versenyzők Magyarországról, Veszprémből jöttek el hozzánk. A pár nappal korábban megszületett unokája tiszteletére „ringbe szálló” autodidakta szakácsmesterük kiváló ízeket varázsolt a fortyogó bográcsba.
És idén is indult a versenyben a helsinki magyar nagykövetség is. Igaz, ez alkalommal a nyári szabadságok miatt a korábbinál kisebb, de egy Tallinnból érkezett kollégájukkal kiegészülve annál lelkesebb csoportjuk adogatta a jobbnál-jobb fűszerezési ötleteket a másfajta ételeivel nívós díjakat is nyert mesterszakácsuknak. Péntek Tomi, aki ez alkalommal szarvas húsával és saját szedésű gombával próbált egyedi recept alkotni és új utat kijelölni a gulyás sok évszázados fejlődése történetében – a maga szelíd mosolyával fogadta a bíztatásokat. De nem csak ő volt ilyen kísérletező kedvű. Az eredeti pusztai receptet pontosan követő marhagulyástól a mai fantáziát igencsak megmozgató különlegességekig, mint pl. a vegetáriánus (borosüveg dugójával alkalmilag ékesített) babgulyásig sokfajta finomság fortyogott a megmérettetés felé.
Történt mindez az egyre szebbé váló időjárást élvező, és egyik-másik csapat vidámkodásait kedvtelve szemlélő, ahhoz csatlakozgató mintegy 150-170 jelenlévő nagy-nagy örömére. Amit csak betetőzött az, hogy a verseny kiértékelése után a vendégek közösen fogyasztották el a versenyműveket. Volt olyan, aki számos alkotás megkóstolása után sem tudott dönteni, így megismételte ízhalmozó körútját. Majd annak végén azután elégedetlenül konstatálta, hogy a 8 fős zsűri nem az ő kedvenceit jutalmazta.
A bográcsokból este 6 órakor történt meg a mintavétel a rendezvény fő szervezője, Bigus (Nagy Gábor) vezetésével. A végeredmény a készülő ételekbe rendre bele-belekóstoló vendégek és versenytársak közül csak keveseket lepett meg. Többek között állítása szerint a nyertest is. A gulyásfőzőversenyt ez alkalommal Czéh János – feleségével Mirkával és kislányával Emíliával alkotott – Aranycsaládi csapata nyerte egy remekül sikerült, ízében, illatában és színében egyarát harmonikus, de a hagyományokat jól megőrző gulyással. A rendezvényen második helyezést ért el Vámosi Péter és Gallusz Fanni Fanny duója, míg a harmadik legjobbnak ítélt gulyást Sebők Mihály és Adamik László főzte. Méltó helyre került a fődíj, az „Arany fakanál”, de a többi díj is. A Gulyás Grand Prix a Finnországban élő magyarok egyik legnagyobb rendezvénye minden évben. Olyan, ami magyar hagyományt idéz fel és ad tovább gyermekeinknek, finn barátainknak és ismerőseinknek, és amelyik sok – néha csak ezen alkalommal- egymással találkozó magyarnak ad lehetőséget ismerkedésre, új barátságok kialakítására. Idén is több tucat első alkalmas vendég érkezett ebbe a Helsinkitő csaknem 100 km-re található városkába. A további program fontos része volt a tombolasorsolás is, amelyik során kisebb ajándékok mellett értékes nyeremények is – mint pl. Fiskars kések és ollók, finom magyar borok vagy a főnyeremény öntöttvas bogrács is gazdára találtak. Az est további része társalkodással, barátkozással, néhányaknak a már korábban megkezdett fürdőzés és szaunázás folytatásával, táncolással-zenehallgatással folytatódott. A hangulatot a magyar nép- és tánczenék, a beszélgetések és finom magyar borok és pálinkák tették még színesebbé. A rendezvény megvalósításában ez alkalommal is komoly érdeme volt a magyarországi Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt-nek, amelyik anyagi támogatásával segítette azt.
Két esztendő kényszerkihagyás után 2022. nov. 12-én az FME ismét megrendezte a hagyományos novemberi magyar bált. Mivel idén a kitűzött dátum Márton napjához esett közel, ezért „Márton napi magyar bál” elnevezéssel köszöntötte az egybegyűlteket az egyesület elnöke Nagy Gábor, alias Bigus, aki házigazdai minőségében kiemelten üdvözölte Breuer Klára nagykövet asszonyt és férjét, Rudas Pált, továbbá Szabó Endrét, a Liszt Intézet vezetőjét, valamint Vereb-Dér Botondot, a Finn-Magyar Társaság (FMT) igazgatóját. Köszöntőjében az aggodalomra okot adó jelenlegi európai helyzet mellett az egyesület jövőbeni terveire és a közelgő 30 éves jubileumra hívta fel a figyelmet. Breuer Klára nagykövet asszony beszédében a korok báljainak fontosságát emelte ki, miszerint van funkciója úgy a múltban, mint a jelenben is a báloknak. A közösségek számára a bál fontos megtartó erő minden körülmények között.
A teltházas rendezvényen finn vendégek is szép számmal részt vettek. A vacsoráról Péntek Tamás, a nagykövetség mesterszakácsa gondoskodott, a tánczenét Mágori Csaba DJ szolgáltatta. A felszolgálásban Darren O’Halloran és Péntek Bence serénykedtek. A vacsorát követően az idei Kőrösi Csoma Program ösztöndíjasa, Albertné Joób Emese rövid összefoglalót mondott a Márton napi népszokásokról, és ezzel invitálta a jelenlevőket az élőzenés táncos mulatságba. Gálfi Botond vezette a moldvai táncokat, és az erre az alkalomra összeállt zenekar (Veres Zoltán, Makfalvi Miklós, Murat Ermutlu, Albert János, Albertné Joób Emese) biztosította a talpalávalót.
A jó hangulatú tánc után, az elmaradhatatlan tombolanyeremények sorsolása következett, melyet az egyesület elnöke, Bigus vezetett fáradhatatlan humorával. Az est további részében nagyszerű magyar slágerekkel folytatódott a tánc.
Köszönet mindazoknak, akik munkájukkal hozzájárultak a bál szervezéséhez és lebonyolításához. Bízunk benne, hogy a tombolán befolyt összeg is gyarapítani fogja az egyesület munkáját. Jó volt együtt lenni, koccintani, finomat enni, jót táncolni. Reméljük, hogy ez a remek hangulatú Márton napi magyar bál elősegítette a kapcsolatok fejlődését a jelenlévő finnországi magyarok és a finn vendégek körében is.
Albertné Joób Emese.
Kérjük a nagy.bigus@gabriel.fi címen jelentkezett résztvevőket, hogy az étel- és italválasztékra itt szavazzanak: szavazás
A nov. 5-ig beérkezett szavazatok függvényében: levesből egy féle lesz, főételből két féle, + vegetáriánus, desszertből pedig szintén egy féle készül. FIGYELEM: jelentkezni továbbra is csak a nagy.bigus@gabriel.fi címen lehet.
2013 óta hét alkalommal hirdettünk másfél napos szemináriumot annak érdekében, hogy a magyartanítással foglalkozó tanárok találkozhassanak, kicserélhessék tapasztalataikat, és olyan pedagógiai, módszertani ötleteket hallhassanak, amelyeket hasznosítani tudnak az oktatás során. A találkozók sikerét nem rendítette meg az oktatásra végérvényes hatást gyakorló világjárvány sem.
A Magyar Kulturális Intézet a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Finn–Magyar Társasággal és a Finnországi Magyarok Egyesületével együttműködve 2022. szeptember 16–17-én ismét magyartanári találkozót és továbbképzést hirdet, mely hibrid eseményként a Liszt Intézetben, valamint a Zoom platformon valósul meg. Főelőadóink idén azt a kérdést járják körbe, mihez kezdjen egy nyelvtanár, ha a tankönyvi feladatok nem feltétlenül illenek a csoport célkitűzéseihez.
A képzés térítésmentes.
Levelemhez csatoltam a programtervezetet is, a linkekkel kiegészített változatot a jelentkezőknek fogom elküldeni. A Zoom nem regisztrációköteles: a linkre kattintva egyszerűen lehet az adott alkalomhoz csatlakozni.
Akik részt kívánnak venni a találkozón, azoktól kérjük, hogy legkésőbb augusztus 26. péntekigtöltsék ki és küldjék vissza az alábbi rövid kérdőívet:
Jelentkezem a Finnországi Magyartanárok 2022-es módszertani konferenciájára:
név: ……………………………..,
A következő csoportokat tanítottam, illetve tanítom: MID / MSZ / mindkettő
milyen tankönyveket, illetve anyagokat használok jelenleg: …………………………………
A Finnországi Magyarok Egyesülete (FME) a vidékről érkező származásnyelvi tanároknak az utazási költséghez támogatást biztosít.
Ezzel kapcsolatban az érintettek forduljanak Nagy Gábor „Bigus” elnökhöz: nagy.bigus@gabriel.fi
A Liszt Intézet három főnek tud szállást biztosítani két vendégszobában, ezzel kapcsolatban hozzám lehet fordulni.
A minél nagyobb létszámú, sikeres találkozóban bízva,
Klára Pojják, ■ programme manager ■
Kaisaniemenkatu 10, 00100 Helsinki +358-9-6229 4612
****************** **************************
Finnországi magyartanárok találkozója és továbbképzése, 2022, IX. 16–17.
Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ (Helsinki, Kaisaniemenkatu 10.)
Programtervezetszeptember 16., péntek
14:00 A résztvevők köszöntése, majd rövid bemutatkozása
14:30 Irene Wichmann – Fehér Zsuzsánna: Mit tanultunk a távoktatásból? A Helsinki Finn-Magyar Társaság online kurzusai (ea.)
15:00 Pusztai-Varga Ildikó: Finnországi nyelvtanulók magyarnyelv-tanulási motivációi. Kutatási beszámoló (ea.)
16:00 Varga Judit: Lexikális kompetencia és a frazémák (ea.)
16:30 kávészünet
16:50 Kovács Magdolna – Vecsernyés Ildikó: Magyar megszólítások tanítása finneknek és származásnyelvi diákoknak (ea.)
17:10 PÁRHUZAMOS MŰHELYEK
Johanna Raimi: Slam poetry a származásnyelv-oktatásban
Kovács Magdolna – Vecsernyés Ildikó: Bevált ötletem, módszerem egy finnek számára nehéznek tűnő jelenség tanítására: Kérjük a kollégákat, hozzák magukkal bevált/kedvenc feladataikat (amennyiben a feladat nem saját, forrást jelöljenek meg).
szeptember 17., szombat
10:00 Pap Andrea, ELTE: Hogyan egészítsük ki tananyagainkat pragmatikai játékokkal és feladatokkal? (ea.)
11:00 kávészünet
11:20 Zajacz Zita, ELTE: Hogyan egészítsük ki tananyagainkat (inter)kulturális játékokkal és feladatokkal? (ea.)
